TOLNA MEGYE hivatalos lapja
Itthon Tolnában!
2021. november 30.,
András, Andor
BEMUTATKOZÁS FEJLESZTŐ MEGYE RENDEZÉSI TERVEK ÉRTÉKEINK
PÁLYÁZATOK KÖZGYŰLÉS HIVATAL PARTNEREINK KÖZÉRDEKŰ ADATOK

Pályázatok

Elnöki köszöntő

Hírek

Településeink

Galériák

Eseménynaptár:

Négy kategóriában 22 új érték került a megye értéktárába 2021.06.08


A pandémia miatti hosszú szünet után májusban újra összeült a Tolna Megyei Értéktár Bizottság, hogy az 57 beérkezett javaslatot megvitatassa. A továbbiakban ezek közül 22 érték bővíti a megyei értéktárat. Ezen javaslatokból a most is zajló Kincses Tolna Megye Értékvetélkedőre diákok készítettek 10 érték javaslatot, ezek közül most kettő került fel a lajstromra.

A Bizottság négy kategóriában összesen huszonkettő értékkel növelte a megyei értékek számát, ezek a következők:

Agrár- és élelmiszergazdaság kategóriában került az Értéktárba:

Paksi siller

A siller bor nem egy szőlőfajtára utal, siller szőlő nem létezik. A siller egy színtartományt jelent. Valójában a siller bor színe sötét-rózsaszín. Több száz éves múltra tekint vissza, akkoriban vegyes szüreteléssel szedték, egy puttonyba rakva a vörös és a fehér fürtöket is. A mai siller bor másutt csakis kékszőlőből készülhet, kivéve a paksi sillert, amelynél a hagyományőrzés érdekében engedett a régi recept szerinti siller készítése.

Épített környezet kategóriában került az Értéktárba:

Pincehelyi izraelita temető

Az újratelepülő Tolnában itt, Pincehelyen említik meg  először a zsidók letelepülését. Talán a legszebb fekvésű Tolna megyei zsidó temető a pincehelyi. Egészen pontosan ez a görbői falurészen van, annak is a szélén. Pincehelyt és Görbőt csak a Kapos választotta el, 1830-ban hivatalosan is Pincehelyhez csatolták a kisközséget. 1947-ben holokauszt-emlékművet is állítottak itt. A temető java része gondozott.

középkori templom_ásatás_Kisszékely

Kisszékely középkori temploma

A településhez közeli dombon az 1200-as évek második felében épített templom falmaradványait, valamint hozzá tartozó sírkertet tártak fel. A Szent György tiszteletére emelt imahely túlélte a török hódoltság százötven évét, az 1800-as évek elején is csupán azért bontották le, mert új templom emelésébe fogtak. Megállapítható, hogy az épület falai 110-120 centiméter vastagságúak voltak. Nem volt tornya, karzata viszont épült.

nagymányok kat templom

Római katolikus Szent Mihály-plébániatemplom, Nagymányok

Az iratok szerint lassan már 700 éve lesz, hogy Nagymányokon templom állt. Ez azonban a török hódoltság végére gyakorlatilag teljesen lepusztult. Jelenlegi plébániatemploma 1783-ra épült föl, Szent Mihály napján szentelték fel. A jellegzetesen barokk épület az évtizedünk elejére végveszélybe került. Rohamosan süllyedt, falai szétrepedtek, darabjai hullottak le. A megindult gyűjtés nyomán megtörténhetett a helyreállítás, és napjainkban újra fogadhatja a híveket és látogatókat.

Staub_emlékház_Németkér

Szent Kereszt Felmagasztalása Római katolikus templom, Németkér

Az utcavonalon szabadon áll. Egyhajós, homlokzati tornyos templom. Szentélye a hajónál keskenyebb, a sarkain lekerekített, egyenes záródású. Oldalához kontyolt nyeregtetős sekrestye csatlakozik. A déli homlokzat középtengelyében kőkeretes kapu nyílik, fölötte szemöldökpárkánnyal. A toronysisakon 1896-os évszám látható. A kertben Szentháromság-oszlop és Mária-dombormű található.

Szent Anna-templom kálváriája, Csibrák

A templom 1829-ben, a Jeszenszky-kastély elkészültével egyidőben épült. Szentélye hátához csatlakozikaz oldalfalas, sátortetős kálvária-építmény. A két lator alakja középen Jézus feszületével egészen különleges kifejezőerejű. A Kálvária szobrai a 19. század utolsó tizedeiben elterjedt öntöttvas alakok, amilyeneket elsősorban az osztrák vashámorokban gyártottak.

Ozorai vár, reneszánsz kandallós trónterem

Ozorai Vár

A patak fölötti dombon áll az 1416 és 1423 között emelt kétemeletes, belsőudvaros gótikus várkastély. Kőkeretes főkapuja barokk stílusú. Zárt erkélyfolyosója hátfalában ülőfülkék sorakoznak. Láthatók még a 15. századi figurális falfestés maradványai is. A dél-nyugati szárny udvari homlokzata előtt kétszintes, pilléres, árkádíves barokk folyosó fut. Az itteni emeleti helyiség kifestése rokokó 18. század közepi. Az erősséget Ozorai Pipo emeltette. Az 1510-es években új ura reneszánsz stílusban részben átépíttette. A török idők utáni romos állapotából 1729 és 1733 közt herceg Esterházy Pál Antal építtette újjá Az évezred elejére befejeződött jelenkori felújítását követően teljes díszben áll.

Római katolikus Szent István király-templom, Ozora

Barokk stílusban 1728 és 1749 között épült. Az egyhajós templom tornya a homlokzatból kilép, a toronysisakon 1877-es évszám olvasható. A kőkeretes kapu a tornyaljba nyílik, zárókövén 1749-es évszám látható. A berendezés a 18. század második feléből való. A hajó mennyezete a 20. század második feléből. A templom előtt 1865-ös szobor áll: Mária a gyermekkel. A templomkertben kőkereszt és  I. világháborús emlékmű.

Kulapusztai Esterházy-méntelep, Ozora

A kulapusztai külterületen herceg Esterházy Pál Antal építtette a barokk stílusú együttest 1739 és 1744 között. Eredetileg téglalap alaprajzú, kettős udvar körül földszintes épületegyüttest terveztek. Ettől eltérve hét, egymáshoz nem csatlakozó épületet emeltek: úgynevezett kastélyt, vele szemben cselédházat, oldalt két istállót és lovardát, odébb magtárat és gazdasági melléképületet. Ezeket később átalakították, részben lebontották.

Széchényi kastély_ Nagydorog

Széchényi-kastély, Nagydorog

Műemlék jellegű kastélyépület, amely 1891-ben épült. Gróf Széchényi Sándor építtette Tolna megye főispánjaként. A falu központjában két templom között, a főútvonal mentén található. Hatalmas zöldövezet veszi körül, amely mára sportlétesítmények, szabadidőpark helye lett. Itt található a víztorony, a tájház és egy tanösvény is.

Természeti környezet kategóriában került az Értéktárba:

Látóhegy, Németkér

A németkéri Látóhegy a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része, a Kiskunsággal rokon homokvidék, 1987 óta védett. A 416 hektáros homokterület felszínének formálásában a szél játszotta a főszerepet. A homok vándorlása mára megállt, a buckák jelentős részét a Pannon homoki gyep már megkötötte. A száraz homokbuckák között védett növényekben gazdag lápréteket találunk. Védett fajai a mocsári kosbor, a homoki nőszirom, a homoki árvalányhaj, a homoki varjúháj. Fészkel a parlagi pityer, a sordély, búbos banka.

Hardi Legelő, Németkér

A németkéri Hardi legelő a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része, amely 1987-ben lett védett terület. A megye egyik legnagyobb összefüggő homoki legelője. A vegetáció mozaikos szerkezetű, a nyílt és zárt homoki gyepek mellett rétlápokat, zsombéklápokat találunk. Védett fajai a kornistárnics, a hússzínű ujjaskosbor, a báránypirosító. Fészkel a mezei- és erdei pacsirta, a cigány csuk.

Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba:

Gyöngyössy Imre

Gyöngyössy Imre filmrendező munkássága, Értény

(Pécs, 1930. február 25. – Budapest, 1994. május 1.)

Pécsett született, pár hónapos korában költöztek szülei Érténybe, ahol édesapja harminc évig volt a község orvosa. Férfiarckép címmel lírai dokumentumfilmet készített róla. De a szülőföld és család szeretete sok más filmjét is áthatja.

„Szerencsés embernek érzem magam, a Koppányvölgyi falumból a börtönök magánzárkáin át kontinensek menekülttáboraiban jártam a világot. Munkám, családom, barátaim minden veremből kisegítettek. Kalandos életem során három emberi nyavalya mindig elkerült: az unalom, a fogfájás és a magány.”- vallotta.

A Balázs Béla-díjas filmrendező, író, költő, dramaturg és forgatókönyvíró kivételes ember volt, kivételes képességekkel. Munkáit Európa szerte ismerték el díjakkal. A Jób lázadása az egyik legemlékezetesebb filmje, mellyel átütő nemzetközi sikert aratott, az idegen nyelvű filmek kategóriájában Oscar-díjra jelölték, és elnyerte vele a San Remó-i Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját. 2019-ben elkészült a film teljes körűen felújított változata.

Varga Géza Ferenc szobrász munkássága, Dombóvár

(1950, Dombóvár – 2002, Szolnok)

Leginkább madárszárnyakra, csontokra, hal-gerincekre emlékeztető plasztikákat, ágas-bogas fákat idéző szobrokat, liánokat készített. Kifejezés-módjára – melyre hatott az afrikai művészet, az aprólékos-gondos megmunkálás – a természet-közeliség, az organikus szemlélet a jellemző. Plasztikái az 1980-as-90-es évek magyarországi természetművészetének meghatározó munkái.

Wosinsky Mór római katolikus pap, régész, múzeumigazgató munkássága, Szekszárd

(Tolna 1854. 03. 28.- Szekszárd 1907. 02. 22.)

A Közép-Európa őskori történelmének alakulására a kőkor és a rézkor határán meghatározó hatású lengyeli kultúra anyagának feltárásával nemzetközi jelentőségű régészeti eredményre jutott. Neki köszönhető, hogy ez az őskori kultúra a Tolna megyei feltárás helyszínéről kapva a nevét „lengyeli kultúra” néven vált ismertté a világban. Régészeti kutatómunkája mellett nagy jelentőséggel bír az általa megálmodott megyei múzeumpalota létrehozása, mely immár közel 120 éve fogadja a látogatókat.

Molnár M. György festőművész munkássága, Tolna

Életpályája egybefonódott Tolna városával. Faddon és Tolnán tanított, később megyei képzőművészeti előadóként, felügyelőként dolgozott. A 60-as, 70-es években szervezője volt a Paksi és a Dunaföldvári Művésztelepnek. Képei főleg dunántúli tájakat, falu- és városrészleteket idéznek fel lendületes festésmóddal, a gouache anyaghatásainak érzékeny és változatos alkalmazásával. Kiegyensúlyozott kompozíció, érzékeny és változatos színvilág, a látvány erejét őrző-közvetítő megjelenítés jellemzi.

Szily Géza Munkácsy-díjas festőművész munkássága, Tolna

Tolna városhoz és Tolna megyéhez fűződő kötődése számtalan formában megnyilvánult. Egyéni stílusú, országosan elismert festészetével, munkásságával hozzájárul a megye és Tolna város hírnevének öregbítéséhez. Erőteljes, szinte izzó színvilága a valóságból kiindulva képzeletgazdag szürrealisztikus eszközök és rendkívüli finomsággal kidolgozott lírai részletek összhangjával ad különleges feszültséget, egyéni hangot festészetének.

Strissowszky Szilárd festőművész képzőművészeti munkássága, Tolna

A magyar piktúra egy különleges, egyedi ágát műveli. Alkotásai színesek, meseszerűek, szinte lebegőek. Látásmódját az önirónia, a klasszikus európai kultúra tisztelete és a szakrális témák evilági megjelenésének értelmezése jellemzi. A tolnai kápolna szabadtéri oltárának fülkéjébe rézdomborítással Corpust készített 1987-ben. Öt képe Barcs Város Önkormányzatának tulajdonában van, de a sok éve tervezett Tolnai Képtár számára is adományozott munkáiból.

Tolnán született, de régóta Budapesten él. A család iránti ragaszkodás, a régi barátok sok szállal fűzik ma is Tolnához.

Tóth János operatőr munkássága, Tolna

(Tolna, 1930. szeptember 1. – Budapest, 2019. augusztus 29.)

Tóth János Kossuth–díjas operatőr, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tagja Tolnán született 1930-ban. A Balázs Béla Stúdió alapító tagja volt. A hatvanas években elsősorban rövidfilmek, valamint jó néhány animációs film operatőre. Ezen munkáiból állt össze egyetlen egész estés filmje, az Örök mozi. A hetvenes években, mint rendező megkerülhetetlen alakja lett a kísérleti jellegű filmezésnek. Közreműködésével operatőrként, rendezőként dokumentumfilmek kis és nagy játékfilmek sora született. Operatőre Huszárik Zoltán Elégia vagy Makk Károly Szerelem és Macskajáték című nemzetközileg is elismert játékfilmeknek, utóbbinak társforgatókönyv-írója is volt. Hosszú pályája során több filmet is rendezett, így például az Amerigo Totról készített dokumentumfilmet, emellett dramaturgja volt Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének.

Farkas Dénes munkássága, Tengelic

(Tengelic, 1937-2019.)

Egész élete a közösség (vadászok, vadgazdálkodók, szülőfalu) szolgálatáról, az értékek megőrzéséről, megismertetéséről, továbbéltetéséről szólt. Legfőbb vágya volt, hogy minél többen érezzék meg, miért fontos az értékvédés, és legyenek „követői”, „utódai” ebben a munkában. Szakmai területén Tolna megye máig elismerten egyik legjelentősebb személyének számít. Élete során közel 100 szakmai írása jelent meg országos vadászati folyóiratokban (Nimród, Vadászlap stb.) vadászati és vadgazdálkodási témában. Nevéhez fűződik szerkesztő-íróként a 2001-ben megjelent Milleniumi vadászati almanach Tolna megye kiadvány.

Staub Ferenc Emlékház, Németkér

Staub Ferenc autodidakta festőművész volt. Mint asztalossegéd 1930-tól 1935-ig Aba Novák Vilmos szabadiskolájában tanult. Kedvelt témája volt a tolnai táj és a népi élet. Haláláig a mai Emlékház épületében alkotott. Nem csak a művész képeiből tekinthető itt meg egy kiállítás, hanem régmúlt idők emlékeit őrzik a Helytörténeti Gyűjtemény darabjai.

Váraljai népi hagyományok

Református alapú műveltsége távolabbról is számos hasonlósággal kapcsolja Váralját a sárközi nép-művészethez. Külső-sárközi jellegzetességei megfigyelhetők a viseletben is, így például a meny-asszonyi és gyászviseletben. Kézművességének kiemelkedő darabjai köszönhetők a falu tojásíróinak. Hagyományait népszerűsíti a falu Kuglóf Fesztiválján.

A megyei bizottság a Tevel-Kovácsi római katolikus templom lebontása miatt az értéket törli a Tolna Megyei Értéktár jegyzékéből.

Továbbá a hőgyészi Zsinagóga leromlott állapota miatt úgy határozott, hogy az érték szerepeltetését felfüggeszti a Tolna Megyei Értéktár jegyzékében, amíg az épület állapotában érdemi javulás nem történik.

A Tolna Megyei Értéktár jelenleg 460 értéket számlál, 70 településen végeznek értékfeltáró munkát.

Az ülésen elhangzott, hogy az idei tanévben online formában zajlott le a Kincses Tolna Megye Értékvetélkedő a fiatalok számára. Továbbá a Sió-menti településeken megvalósuló helyi identitás erősítő projekt keretében újabb értéktári kötet készül, melynek előkészítése zajlik.

Fejlesztő Megye
Törvényi változások Területfejlesztés Vidékfejlesztés Koordinációs és szakmai kapcsolatrendszer Partnerségi terv Projektlista Itthon Tolnában ÁROP pályázat
Rendezési tervek
Megyei rendezési terv Szekszárd MJV településrendezési terve Településrendezési tervek Megyei településfejlesztési programok, javaslatok Területfejlesztési programok, javaslatok
Értékeink
Tolna megye értékei Tolna Megyei Értéktár Bizottság Védett természeti értékeink Védett műemlékeink Kincses Tolna Megye Applikáció
Közgyűlés
Köszöntő Tisztségviselők Képviselők Bizottságok Hatályos rendeletek Döntések Ülések A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szervezeti struktúrája Elnöki beszédek
Hivatal
Feladat- és hatásköre A Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: A Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal vezetői Köztisztviselők Szervezeti egységek Szervezeti és Mûködési szabályzat Választási információk Állásajánlatok Kiadványok Tolna Megyei Klímairoda
Partnereink
Nemzetközi kapcsolatok Nemzetközi szervezetek Europe Direct Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Tolna Megyei Nemzetiségi Önkormányzatok Tolna Megyei Bűnmegelőzési Tanács TMFÜ Nonprofit Kft. Tolnáért Nonprofit Közhasznú Kft.
Közérdekű adatok
Közzétételi lista Közbeszerzések ÁSZ jelentések Éves összefoglaló jelentések Letölthető nyomtatványok Archívum Közérdekű adatok igénylése Szerződések Bírósági ülnökválasztás