Tolna megye
2007. július 18.
A Dunántúl délkeleti területének 3704 km2-ét kitöltő Tolna megye közel negyedmillió lakosával hazánk legkisebb megyéi közé tartozik. A megye centrális részét a Tolnai-dombság (Völgység, Hegyhát, Szekszárdi-dombság) adja, amely a Dél-Mezőfölddel, Sárközzel, a Kapos-Koppány menti dombvidékkel kiegészülve egy természetes szépségekben gazdag, szemet gyönyörködtető táj képét mutatja. A környezetére igényes ember sok évszázados jelenlétét sugallják a dombtetők erdői, a völgyek gazdag rétjei, a meredek oldalakra felfutó szőlősorok, az enyhébb lejtőkön, domboldalakon, síkokon gazdagon termő szántó.
Bővebben
Falusias megye a Dél-Dunántúlon
2007. július 18.
Tolna megye területén már a korai kõkorszakban népes települések voltak, amelyek a késõi kõkorban, majd a bronzkorban is fennmaradtak. Az ókori leletek kelta, majd római települések nyomait is õrzik. Késõbb sûrû rajokban szállták meg a megyét a honfoglaló magyarok törzsei: a megye nagy része, melyet Árpád törzse foglalt el, fejedelmi birtok lett. A középkorban a tatárjárás, majd a törökdúlás súlyos károkat okozott, a megye gazdasági fejlõdése csak a XVIII. század közepétõl gyorsult fel.
Bővebben