Falusias megye a Dél-Dunántúlon
 
Tolna megye területén már a korai kõkorszakban népes települések voltak, amelyek a késõi kõkorban, majd a bronzkorban is fennmaradtak. Az ókori leletek kelta, majd római települések nyomait is õrzik. Késõbb sûrû rajokban szállták meg a megyét a honfoglaló magyarok törzsei: a megye nagy része, melyet Árpád törzse foglalt el, fejedelmi birtok lett. A középkorban a tatárjárás, majd a törökdúlás súlyos károkat okozott, a megye gazdasági fejlõdése csak a XVIII. század közepétõl gyorsult fel.
 
A megye történelmének kiemelkedõ eseménye az 1848 õszén Ozoránál lezajlott csata. Az ország függetlenségére törõ horvát seregek egyik, mintegy 8000 fõnyi csapatát itt kényszerítette megadásra népfelkelõ seregével Perczel Mór, a magyar szabadságharc legendás hírû tábornoka, Tolna megye szülötte.

A megyét északról Fejér, délrõl Baranya, nyugatról Somogy, keletrõl (itt a Duna a megyehatár) Bács-Kiskun megyék határolják. A megyébõl nemcsak Pécs, a Dél-Dunántúl legnagyobb városa, hanem Budapest, illetve a Balaton is jól megközelíthetõ. A Budapestet Péccsel összekötõ 6-os számú fõút Paks és a megyeszékhely, Szekszárd érintésével halad át a megyén. A fõvárossal összeköttetést biztosító egyik vasútvonal Dombóvárnál ágazik el Pécs, valamint Kaposvár (ez utóbbin keresztül a horvát határ) felé. Ez a vonal teljes egészében villamosítva van. A másik vasúti összeköttetést a fővárossal a Budapest-Baja vasútvonal biztosítja.

A megyehatárok egy erősen falusias térséget fognak közre, amelyben nincs egyetlen nagyváros sem. A 36 ezer lakosú Szekszárd az ország legkisebb megyeszékhelye. A megyében a városlakók aránya jóval alacsonyabb az országos átlagnál.
 
Vissza