Mezőgazdaság
 
Tolna megye tradicionálisan az ország élelmiszergazdaságának kiemelkedő adottságú alapanyag termelő térsége. A lakosság háromnegyede érintett a mezőgazdasági termelésben. Mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek száma 324, míg az egyéni gazdaságok száma megközelíti a 33 ezret. A megye a hazai bruttó termék /GDP/ 2,1%-át adja. A GDP megyei, gazdasági ágak szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható a mezőgazdaság, vad-erdő gazdálkodás és halászat 14,1%-os túlsúlya szemben az országos 5%-os átlaggal.
 
A megye agroökológiai adottságai kedvezőek. A terület átlagos kataszteri tiszta jövedelem értéke 20 AK érték felett van. Ezen belül a szántó átlagos aranykorona értéke meghaladja a 26 AK-t. További meghatározó tényező az agráralkalmassági értékszámítás szerinti termőföld minőségi besorolásnál a legjobb, 3. kategóriába tartozó termőföld aránya, amely a megyében 73,1% szemben a régió 50,1%-os, valamint az ország 33,4%-os mutatóival.

A mezőgazdasági területek a mezőföldi és a sárközi régió kivételével domborzatilag nyugtalan eróziónak erősen kitettek. A megye területén geomorfológiailag három jól elkülöníthető tájtípust találunk. A területének 57%-át kitevő dombvidéki tájat, a Sió-Sárvíz és a Duna között elterülő síksági tájat, valamint a völgységi pataktól délre fekvő hegyvidéki tájat.

A napsütéses órák száma meghaladja a 2000 órát, a lehullott csapadék mennyisége 600 mm körül mozog. Mindezek alapján a megye az országos átlagnál kedvezőbb körülmények között gazdálkodik, amely az évtizedek óta elért eredményeiben jól tükröződik.

Az országos arányoknál kedvezőbb a megye összes területéből a mezőgazdasági terület és ezen belül a szántóterület aránya. Ez utóbbi 62,7%, szemben az országos átlaggal, amely csupán 50,6%. Az elmúlt évtizedben gyökeres változások zajlottak le az agrárágazat életében, amelynek tendenciáiból az az egyértelmű következtetés vonható le, hogy folyamatosan nő a magángazdaságok száma és a termelésben betöltött szerepük. Az összes földterületből az egyéni gazdaságok aránya 1990-ben 11,8% volt, ez 2000-re 53,4%-ra növekedett. Ugyanezen időszak alatt a szántó művelési ágban ez az arány 9,9%-ról 49,1%-ra nőtt. Ezek a számok jelzik az egyszemélyes, illetve családi vállalkozások termelésben betöltött szerepének, jelentőségének növekedését. A szántóföldi növénytermesztés eredményét döntően a gabonafélék határozzák meg. A gabonaféléken belül a kukorica és a búza vetésterülete a legjelentősebb. Éves viszonylatban a megye termelői 900 ezer tonna gabonát termelnek meg, amelynek jelentős hányada a megyéből kiszállításra kerül. Az elmúlt években az állattenyésztés visszaesése miatt nemkívánatos módon visszaszorult a pillangós, hüvelyes és egyéb alternatív ipari növények vetésterülete. Így a vetésszerkezet veszélyes módon leegyszerűsödött. A főbb növények fajlagos hozamai alapján a megyék közti rangsorban minden évben Tolna megye az első három között szerepel.
 
Vissza