Ipar, kereskedelem
 
Az Európai Unió országaiban, 2006-ban fellendülés volt tapasztalható, intenzív növekedést mértek a környező országokban is. Magyarországot ezzel ellentétes folyamat jellemezte. A magyar gazdaság növekedése 2006-ban a 2005. évi növekedéshez mérten némileg lassult. A bruttó hazai termék (GDP) előzetes számítások szerint 2006-ban 3,9%-kal nőtt,1) míg 2005-ben 4,2%, 2004-ben pedig 4,9% gazdasági bővülés volt mérhető.
 
A régiók gazdasági rangsorában a korábbi időszakhoz mérten alig tapasztalható elmozdulás. A régiók gazdasági fejlettsége erősen differenciált. A Dél-Dunántúl esetében az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag 71,3%-a, ezzel a negyedik a régiók között. A megyék rangsorában sem következett be az utóbbi években számottevő elmozdulás, Tolna megye 13. a megyék rangsorában. A megyei ipar értékelése során feltétlenül ki kell hangsúlyozni a Paksi Atomerõmû szerepét, hiszen a megye ipari termelésének közel felét produkálja. A villamosenergia-ipar nélkül számított ipari tevékenységen belül az élelmiszeripar a leginkább meghatározó. A munkaerő-piaci helyzetalakulás kedvezően alakult az utóbbi években. A 15-74 éves népességet tekintve javult az aktivitási arány (54,6%) és a foglalkoztatási arány (49,5%) is, a munkanélküliségi ráta pedig (9,3%) mérséklődött. Tolna megyében is tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. A gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 2006. szeptember végén Tamási és Tolna körzetében (14,4 illetve 13,4%) volt a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők száma, Dombóvár és környéke szintén a megyei rátát meghaladó értéket mutatott (13,2%). Legkedvezőbb helyzetben továbbra is Paks térsége volt (7,2%), de Szekszárd és Bonyhád körzetében is a megyei átlag alatt maradt a munkanélküliségi ráta (9,3, illetve 9,0%). A megyében mind a pályakezdők, mind a 25 évesnél fiatalabbak hányada meghaladta az országos részarányt (2,1-2,1 százalékponttal). Tolna megyében – a rendelkezésre álló adatok alapján - a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 148.400 Ft, a nettó átlagkeresete 100.100 Ft volt. A keresetek nagysága és növekedése is elmaradt az országos átlagtól.

Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból a 2007-2013. években igénybe vehető források – jó célok, kidolgozott projektek és eredményes felhasználás esetén – dinamizálhatják a gazdaságot, segíthetik a leszakadó térségek felzárkózását, az infrastrukturális elmaradottság felszámolását, vagy javítását. Önkormányzatunk lehetőségei ugyanakkor e forrásokhoz való hozzáférésben korlátozottak. Fejlesztéseink, nagyobb volumenű beruházásaink megvalósítására csak akkor lesz esély, ha megtaláljuk azokat az együttműködésben rejlő lehetőségeket, amelyek keretében mi is részesei lehetünk egy-egy jelentős projekt megvalósításának. Elsősorban a szakképzés fejlesztésében, az oktatás feltételeinek javításában, az előző fejlesztési időszakban előkészített szekszárdi terület – a volt laktanya ingatlan - közösségi célú hasznosításában, az egészségügyi ellátás feltételeinek korszerűsítésében és a Megyeháza új funkciójának kialakításában szeretnénk az uniós források adta előnyöket eredménnyel hasznosítani. A szociális ágazatban elsősorban az alapellátás fejlesztése kap prioritást, melyhez az önkormányzat – az integrált ellátások fejlesztésével - a települési önkormányzatokkal való együttműködés keretében kapcsolódhat.

A megye életében kiemelt fontossággal bír a munkahelyteremtés, a foglalkoztatottság alakulása. A megyei önkormányzat – a regionális átszervezés, a Megyei Munkaügyi Tanácsok megszüntetése miatt bár részben eszköztelenné vált – a kapcsolatok megújításával, a kistérségi és megyei önkormányzati együttműködés erősítésével, a szakképzés megújításával a jövőben is részt kíván vállalni a foglalkoztatás alakításában. A Kiút Kht. tevékenységének felélesztésével, aktívabbá tételével, pályázati források bevonásával elő kívánjuk segíteni a foglalkoztatás javítását.
 
Nyomtatás PDF-be Vissza