A megye természeti állapotának leírása
2007. július 18.
A Dunántúl délkeleti részén fekvő megye (3609 km2) területének 57%-a dombvidék, 43%-a alföldi jellegű.
Bővebben
Az épített környezet állapota
2007. július 18.
Épített környezetünk a település, a helyi és az össztársadalmi működés egészének térbeli lenyomata. Épített környezetünk nem csak a környezeti elemek kedvező, vagy kedvezőtlen állapotát (levegő, víz, zaj, stb.) közvetítve hat az ott tartózkodókra, hanem a lakó-, közösségi-, és egyéb épületek funkcióra való alkalmasságán, állapotán, esztétikumán keresztül is befolyásolja közérzetünket. A települések építészeti minőségének gazdasági potenciál értéke is van, hiszen az épített környezetben éli le a társadalom az életének túlnyomó részét, ennek minősége vonzza vagy taszítja.
Bővebben
A települési környezet állapota
2007. július 18.
A települési környezet az épített környezet elemein túl magába foglalja a területhasználatot lehetővé tevő műszaki infrastruktúrákat is. Környezeti, környezet-egészségügyi szempontból fokozott jelentőségűek azok a közüzemi, lakossági szolgáltatások, amelyek egyrészt a lakosság életfeltételeit kedvezően befolyásolják, másrészt jelentős hatást gyakorolnak a környezet minőségére, állapotára is. A vezetékes vízellátás a megye összes településén kiépült, a lakások több, mint 90 %-a a vezetékes vízhálózatra van kötve. Ez az arány megfelel a régiós és országos átlagnak. A közcsatornával ellátott települések száma 1990 és 1998 között alig változott, ugyanakkor a közcsatorna hálózatba csatlakozott Tolna megyei lakások aránya jóval az országos és régiós átlag alatt marad. Tolna megyében 1998 végéig 72 településre vezették be a gázt. A közműellátáson belül a vezetékes gázellátás volt az a terület, ahol az egész régióban a legnagyobb és legkedvezőbb változás történt. A régión belül Tolnában volt a legdinamikusabb a fejlődés. Mindezeket figyelembe véve a régió településeinek 36%-ára kiterjedő gázellátás az országos átlagtól még mindig jóval (29 százalékponttal) elmaradt.
Bővebben
A levegő állapota
2007. július 18.
Biológiai és közegészségtani szempontból tiszta az a levegő, amelyben a szennyező anyagok mennyisége nem haladja meg a kísérletileg megállapított élettani határértékeket, azaz növényre, állatra, emberre sem rövid, sem hosszú távon káros vagy kellemetlen hatást nem fejt ki.
Bővebben
A vizek állapota
2007. július 18.
Felszíni vizek

A megye felszíni vízfolyásokban gazdag, a legnagyobb felszíni vízfolyása a Duna folyam, amelybe a Sió és a Szekszárd-Bátai főcsatorna, mint fő vízfolyások torkollanak. A Sió vízjárását szakaszosan a balatoni vízleeresztések is befolyásolják. A kisebb vízfolyásokat gyűjtő Kapos, Koppány és Völgységi-patak a Sióba torkollanak. A megyében számos nagyfelületű természetes állóvíz található, amelyekből a legjelentősebbek a Duna holtágak. A kis vízfolyások völgyeiben jó adottságok és lehetőségek találhatók mesterséges állóvizek kialakításához. A legjelentősebb állóvizek: Fadd-Dombori-holtág, Tolnai-holtág, Bogyiszlói-holtág, Szálkai-tórendszer.
Bővebben
Környezet-egészségügy
2007. július 18.
A betegségek megelőzése, az élettartam meghosszabbítása, az egészség előmozdítása csak szervezett társadalmi tevékenység útján érhető el. A krónikus nem fertőző, a populációban nagy gyakoriságú betegségek (népbetegségek) kórokai bizonytalanok, sokfélék, ill. az ok-okozati összefüggések még csak részben feltártak. A betegséget okozó külső tényező egyik eleme a környezetszennyezés.
Bővebben
A társadalom környezethez való viszonya
2007. július 18.
A környezeti nevelés helyzete az oktatási intézményekben

Az iskolarendszerű képzés keretében a környezeti nevelés hazánkban sok jó eredményt hozott, de a kép igen sokrétű. Tolna megyében hasonló a helyzet. Vannak kitűnő, eredményes megoldások és lehangolóan gyenge teljesítmények is. Figyelembe kell venni, hogy a környezeti nevelés nem kizárólag ismeretközlés, hanem készség fejlesztés, tudat- és magatartásformálás, mely csak komplex pedagógiai fegyvertárral valósítható meg eredményesen.
Bővebben
Környezetbiztonság
2007. július 18.
Veszélyes anyagok szállítása közben kialakuló balesetek
Bővebben
Sugárzás
2007. július 18.
A lakosságot egész élete során folyamatosan éri természetes és mesterséges eredetű sugárzás. Jelenlegi tapasztalataink szerint, normál üzemeltetés esetén a nukleáris ipari tevékenység járul hozzá legkisebb mértékben az embert mesterséges forrásokból érő sugárterheléshez.
Bővebben
Zaj, rezgés
2007. július 18.
A megye zaj és rezgés terheltségéről a KÖFE és az ÁNTSZ korlátozott számú mérései alapján alkothatunk (alkothatnánk) képet. A kisszámú mérési adat túlnyomó része a lokális jellegű ipari zajforrásokkal, valamint a lakossági panaszokkal, közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos, és kevésbé a viszonylag nagyobb létszámot érintő, jelentősebb forgalmat lebonyolító közúti, vagy esetenként a vasúti közlekedéssel.
Bővebben