A megye természeti állapotának leírása
 
A Dunántúl délkeleti részén fekvő megye (3609 km2) területének 57%-a dombvidék, 43%-a alföldi jellegű.
 
Keleti része - a Sió és a Duna közötti terület - a Mezőföld helyenként vastag (40-60 m) lösztakaróval, másutt homokkal borított nyúlványa Észak-déli tengelyében, a Kapos és a Sió között emelkedik (250-280 m tengerszint felett) a szakadékokkal, völgyekkel szabdalt Hegyhát. Ettől délre a Mecsek északi előterében húzódik meg az apró völgyekkel sűrűn tagolt Völgység, amelyet keleten a Szekszárdi dombság zár le. Délkeleti szögletében helyezkedik el a Sárköz. A megye déli határa helyenként a Mecsek hegységbe nyúlik. Nyugati része a Somogyi-dombság peremterülete. A felszín viszonylag kisméretű függőleges tagoltsága ellenére jelentősek az éghajlati különbségek. A Mezőföld területe éghajlati szempontból az Alföldhöz tartozik. A tenyészidő átlagos hőmérséklete 15,7 C, az évi csapadékmennyisége 500-600 mm. Innen nyugat, illetve délnyugat felé haladva a hőmérséklet csökken, a csapadék mennyisége növekszik. Legcsapadékosabb és leghűvösebb (700 mm, 16 C a tenyészidőszakban) terület a Völgység. Tolna megye természet földrajzilag 13 kistájra osztható, ezek a következők: Észak-Zselic, Dél-Külső-Somogy, Kelet-Külső-Somogy, Tolnai Hegyhát, Völgység, Kelet-Mecsek, Dél-Baranyai-Dombság, Szekszárdi-dombvidék, Geresdi-dombság, Tolna-Sárköz, Dél-Mezőföld, Közép-Mezőföld, Kalocsai-Sárköz. Tolna megye földrajzi helyzete, növénytársulásainak átmeneti jellege, az előillir (Praeilliricum) és alföldi (Eupannonicum) flóravidékek találkozásában, valamint a többirányú állatföldrajzi, s faunaelemek hatásában igen sajátos vonásokat mutat. A Sió vonalától Báta irányába egy sokszínű növény és állatföldrajzi határ húzódik. Itt találkoznak Belső-Ázsia kontinentális, sztyepp- és erdőssztyepp területének jellegzetes fajai, a délről északi irányba hatoló szubmediterrán, mediterrán elemekkel, amelyhez gazdag nyugat-balkáni fajok társulnak. E szerteágazó szhatást a balkáni illir sáfrány (Crocus tommasinianus), a kontinentális tavaszi hérics (Adonis vernalis), a tátorján (Crambe tatarica), szubmediterrán dudafürt (Colutea arborescens) és más növényfajok maradványszerű populációi.
 
Vissza