Környezet-egészségügy
 
A betegségek megelőzése, az élettartam meghosszabbítása, az egészség előmozdítása csak szervezett társadalmi tevékenység útján érhető el. A krónikus nem fertőző, a populációban nagy gyakoriságú betegségek (népbetegségek) kórokai bizonytalanok, sokfélék, ill. az ok-okozati összefüggések még csak részben feltártak. A betegséget okozó külső tényező egyik eleme a környezetszennyezés.
 
A környezet-egészségügyi állapot értékelése

A hozzáférhető morbiditási és halálozási adatok feldolgozásával igyekeztünk átfogó képet adni a megye és egyes települései egészségi állapotáról. Az alapadatok minősége nem kifogástalan. Az általunk ténylegesen felhasznált halálozási adatok azonban viszonylag megbízhatóak. Különösen igaz ez a daganatos halálesetekre, ahol a diagnózis általában kórszövettani vizsgálaton alapul. A morbiditási adatok megbízhatóságát csökkenti, hogy viszonylag új adatszolgáltatásról van szó. Az esetdefiníciók nem egyértelműen kidolgozottak és az egységes alkalmazásukkal is gondok vannak. A halálozási adatok szerint Tolna megye speciálisnak két szempontból tekinthető. A tüdőrákos és a légzőszervi halálozás lényegesen alacsonyabb, mint az országos átlag. Mivel mikét halálok kapcsolatot mutat a levegő szennyezettségével (ha a kapcsolat nem is túlságosan szoros), felmerül annak a lehetősége, hogy a megye kismértékű iparosodottsága és urbanizációja áll a jelenség hátterében. Természetesen messze nem tekinthető bizonyítottnak ez a kapcsolat az adataink alapján, de valószínű okként mégis megjelölhető. Mindenképpen részletesebb elemzést tesz kívánatossá. A megyei szintű felnőtt megbetegedési eredmények között kevés jelentős eltérését tudtunk detektálni. Ezek között az egyik leghangsúlyosabb az idült alsó légúti betegségek alacsony előfordulási gyakorisága. Véleményünk szerint ez az adat, minőségi problémáinak ellenére és a halálozási adatokkal való összhangja miatt, növeli annak valószínűségét, hogy a levegő tisztasága áll a kedvező légzőszervi statisztikák mögött. A megyében lényegesen több fejlődési rendellenességet tartottak számon, mint az a regionális átlag alapján várható volt. Ezt az eredményt esetleg magyarázhatja, hogy Tolna megyében korábban részletes adatgyűjtés zajlott. Így a háziorvosok és házi gyermekorvosok nagyobb figyelmet szentelnek a problémára. Ennek a magyarázatnak a valószínűségét azonban csökkenti az a tény, hogy nem minden fejlődési rendellenesség-csoport esetén figyelhető meg a Tolna megyei többlet. Felmerül tehát annak a lehetősége is, hogy a megyében valamilyen helyi oknál fogva emelkedett a rendellenességek száma. Természetesen ez a megállapítás sem értelmezhető határozott kijelentésként, csak további vizsgálatot igénylő, megalapozott hipotézisként. A jelenség mögött ugyanis nem csak a környezetből származó fizikai, kémiai hatások állhatnak. Számos táplálkozási és életmódbeli hiba lehet elvben a jelenség magyarázata.
 
Vissza