A társadalom környezethez való viszonya
 
A környezeti nevelés helyzete az oktatási intézményekben

Az iskolarendszerű képzés keretében a környezeti nevelés hazánkban sok jó eredményt hozott, de a kép igen sokrétű. Tolna megyében hasonló a helyzet. Vannak kitűnő, eredményes megoldások és lehangolóan gyenge teljesítmények is. Figyelembe kell venni, hogy a környezeti nevelés nem kizárólag ismeretközlés, hanem készség fejlesztés, tudat- és magatartásformálás, mely csak komplex pedagógiai fegyvertárral valósítható meg eredményesen.
 
A lakosság környezeti tudatossága

Az ország és Tolna megye lakosságának környezeti tudatosságáról alaposan árnyalt képet adni lehetetlen. Az épített környezeti állapot tükrözi a tudatosságot. Erre utal, hogy van-e a településen, a térségben a környezetkultúrát támogató civil szervezet? A helyi vezetés pályázik-e környezetfejlesztési támogatásra, programokra? Milyen a település közigazgatási területének rendezettsége (földutak, szemétlerakók, vízelvezetés, stb.)?

Civil szervezetek Tolna megyében

Egy térség (megye) környezettudatosságának egyik jellemző mutatója a megalakult és működő környezet- és természetvédelmi civilszervezetek száma. A program készítői - a megyei környezetvédelmi program részeként- felmérést végeztek a megyei civilszervezetek körében. A levélben megkeresett 58 civilszervezettől 17 értékelhető válasz érkezett a feldolgozás időpontjáig. A 17 feldolgozott szervezet alapító tagságát mintegy 70 tag képviseli (nagyobbrészt magánszemélyek), és az alapítás óta eltelt időszak alatt ezen szervezetek tagsága kb. 550-600 tagra gyarapodott. A feldolgozott szervezetek 90%-a a saját megítélése szerint jelenleg is folytat - az alapító okiratában meghatározott- természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet. A tevékenységek anyagi fedezetétének jelentős részét a különböző pályázatokon elnyerhető támogatások képezik. A környezeti ügyekkel foglalkozó civil szervezetek alacsony száma arra utal más megyékkel ellentétben, hogy ezen a területen nagy léptékű fejlődésre van lehetőség.

Az önkormányzatok környezeti tudatossága

A megyei környezetvédelmi program részeként került sor a megye 108 települési önkormányzata környezeti állapotának felmérésére, kérdőíves módszer segítségével. A kérdőívek összesítése, feldolgozása alapján - a fellelhető szubjektivizmus ellenére - a következtetések alkalmasak a megyei környezeti helyzetkép teljesebbé tételére. Az önkormányzati felmérés néhány fontosabb megállapítását az alábbiakban ismertetjük, másokra a kapcsolódó programrészeknél már utaltunk Tolna megyében 1999 év végéig a települések egyharmada (37 önkormányzat) tartotta fontosnak, hogy a település környezetvédelmi kérdéseit egy települési környezetvédelmi programban szabályozza. A zárt szennyvízgyűjtést önkormányzati rendelettel előíró települések (41) mindössze kétharmada (28) szabályozza rendeleti úton a szennyvízszippantást. Az összességében gyenge - közepesnek értékelhető környezetvédelmi rendeleti ellátottsághoz képest egyértelműen gyenge a megye önkormányzati környezetvédelmi szakemberekkel való ellátottsága. A környezeti problémák megoldását gátló tényezők tekintetében - településnagyságtól és térségi hovatartozástól függetlenül - egységesek a települések az első három ok vonatkozásában, melyek:

  • a saját erő hiánya,
  • a szűkös pályázati lehetőségek,
  • a hivatalos szervek.

A pénzügyi források, lehetőségek hiánya mögött jelentősen elmarad a szakmai háttér hiányának gátló tényezőként való megfogalmazása, miközben a települések mintegy egytizede alkalmaz, vagy foglalkoztat környezetvédelmi szakembert. A légszennyezettség zavaró hatását összegezve megállapítható, hogy a települések nagy része az allergiát okozó polleneket tartja első helyen zavarónak, ezt követi a jelentősebb közúti forgalommal érintett településeken a közlekedésből származó kibocsátás. Az átlagos megyei gazdasági-szociális lét "rossz szinten" állandósult állapota és a környezet "közepes" szinten állandósult állapota magában hordozza a környezetre nézve kedvezőtlen, "inkább megéljünk" típusú döntések veszélyét. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy a különböző társadalmi, gazdasági döntésekkel szükségszerűen együtt járó, ésszerűen vállalható környezeti hatásokhoz képest, a rövidtávú gazdasági előny (kényszer) miatt, aránytalanul nagy környezeti teher keletkezik.
 
Vissza