Tájékoztatás
 
KepSboMdb_kicsi.jpgTájékoztatás „A Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János
Kórháza sürgősségi osztályának SO2-ről SO1 szintre történő fejlesztése” című TIOP-2.2.2-08/2-2009-0006 azonosító számú projekt környezeti
hatásairól és hasznosságáról
„Tájékoztatás” – Frissítve: 2011. 11. 29.
 

I.  Előzmények (a projekt tartalma, indokoltsága, várható eredményei):

A Tolna Megyei Önkormányzat „A Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza sürgősségi osztályának SO2-ről SO1 szintre történő fejlesztése” című TIOP-2.2.2-08/2-2009-0006 azonosító számú pályázata – kétfordulós pályázati eljárás keretében – pozitív elbírálásban részesült, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának Főigazgatója 521.559.737,- Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélte. A Támogatási Szerződés megkötésére 2010. március 8-án került sor.

A projekt magában foglalja a sürgősségi osztály számára új épületrész kialakítását, orvosi eszközök és berendezési tárgyak beszerzését, valamint a projekt megvalósításához szükséges egyéb költségeket (pl. projektmenedzsment, tervezési és tervellenőri költségek, nyilvánosság biztosítása, kötelező könyvvizsgálat).

A projekt teljes bekerülési költsége 802.075.039,- Ft, megvalósításának tényleges kezdete: 2009. 12. 03., tervezett befejezése: 2011. 12. 02.

A fejlesztés megvalósításának célja elsősorban a megye sürgősségi ellátásnak magasabb szinten történő biztosítása annak érdekében, hogy az érintett lakosság életesélye és biztonságérzete növekedjen.

A projekt indokoltsága: A jelenlegi sürgősségi osztály a többéves sürgősségi ellátási gyakorlattal, jelentős orvosi és szakdolgozói tapasztalattal, valamint egyéb kiemelkedő szakmai és műszaki-fizikai adottságokkal, erőforrásokkal bír. Ezen kedvező adottságok mellett azonban az ellátás mindössze SO2 szintű, az orvos-technológiai műszerezettség elavult, hiányos, a sürgősségi ellátáshoz szükséges szakmák elérhetősége nehéz, a progresszivitási szintek közötti nem megfelelő a kommunikáció. Nehezítő tényező továbbá, hogy a sürgősségi osztály a főbejárattól a legtávolabb és jelentős szintkülönbséggel helyezkedik el, és sürgősségi diagnosztizálás egyes területei különböző épületekben (pavilonrendszer) tagolódnak szét. Ez utóbbi miatt a sürgősségi ellátásra érkező betegeket az egyes diagnosztikai vizsgálatokra, konzíliumokra az épületek között szállítani kell, mely időveszteséggel jár és bizonyos esetekben a beteget is veszélyeztetheti. A fizikai adottságok mellett a jelenlegi működés az egykapus beléptető rendszer hiánya miatt nem felel meg a vele szemben támasztott elvárásoknak.

Várható eredmények: A fejlesztés az SO1 szintű sürgősségi ellátás feltételeinek megteremtésével, korszerű orvosi műszerfejlesztéssel, az egykapus beléptető rendszer kialakításával, és kiemelten a sürgősségi betegellátó osztály 2007-ben átadott Műtő- és Diagnosztikai Blokk épületének bővítéseként létrejövő, új építésű, közvetlenül, könnyen megközelíthető épületrészben történő elhelyezésével magasabb szinten biztosítja a tolna megyei sürgősségi ellátást – növelve az érintett lakosság életesélyeit és biztonságérzetét.

Hosszú távú fejlesztési cél: A fejlesztés a Kórház hosszú távú fejlesztési koncepciójának részeként, a jelenleg széttagolt, pavilon jellegű funkciók tömbösítésének előkészítéseként valósul meg.


II. A fejlesztés elhelyezkedése és környezete:


1. Az épületbővítés elhelyezkedése, tartalma:
Az új SO1 szintű sürgősségi osztály a Kórház északi részén (az Ybl Miklós u. irányába) a meglévő Műtő- és Diagnosztikai Blokk (a továbbiakban: MDB) északi oldalához kapcsolódó épületbővítésként – az MDB részleges átalakítása mellett – az MDB földszintjével egy szinten valósul meg.

A bővítés mélyföldszintjén egy kb. 220 m2 területű fedett-nyitott gépészeti tér helyezkedik el, mely a kültéri folyadékhűtő és kültéri légtechnikai berendezések elhelyezését szolgálja, valamint ide csatlakoznak az MDB mélyföldszinti és szerelőszinti jelenlegi szellőzői.

Az épületrész cölöpalapokra épül.

A bővítés földszintjén, valamint az MDB földszintjének egy részén (annak átalakításával) helyezkedik el az SO1 szintű sürgősségi osztály.

A fejlesztéssel érintett terület nagysága

  • építéssel, bővítéssel érintett nettó alapterület 656,08 m2,

  • felújítással, átalakítással, korszerűsítéssel érintett nettó alapterület 304,31 m2.

Az osztály részei

  • a felvételi iroda, a beteg-ruha raktár, a betegváró, beteg mosdó, beteg mozgássérült mosdók és vetkőzők, a decontanimáló, a fertőző elkülönítő vizesblokkal, a gipszelők, vizsgálók, gyors ürítő, a fekvőkocsis váró, a sokktalanító, a suturázó;

  • a diagnosztikai helyiségek: röntgen helyiség, kapcsoló;

  • a megfigyelő-fektető egység: vizsgáló, megfigyelő-fektető és intenzív megfigyelő-fektető helyiségek, nővérpult, elkülönítők, betegfürdető, beteg, mozgássérült és személyzeti mosdók, fürdő, teakonyha;

  • a kiegészítő helyiségek: személyzeti öltöző és tartózkodó, orvosi és ápolói szobák, az ezekhez kapcsolódó vizesblokkok, raktárak, tárolók, közlekedők.

Az új épületrész teteje terasztető jelleggel valósul meg, melynek meghatározott részein növénybeépítésre alkalmas faládák helyezkednek el.

2. Az épületbővítés környezete:
A személy és teherfogalom a Kórház déli oldala felől, a Béri Balogh Ádám útról történik, az Ybl Miklós utca felől csak mentő behajtás engedélyezett. A mentők mozgása az épület nyugati oldalán húzódó út kiszélesítésével biztosított. A betegszállító kijárat szélfogóval ellátott.

Az ambuláns bejárat az épületrész Ybl Miklós utca felőli oldalán helyezkedik el, a Kórház forgalmától teljesen elkülönítve. A közlekedéshez új támfal, rámpa és lépcső építése történik meg.

A bővítés helyén 12 db parkoló szűnik meg. A fejlesztés többlet ágyszámot nem eredményez intézményi szinten. A jelenlegi 10 db SO2 szintű ágy helyett 15 db SO1 szintű ágy lesz. Az ágyszám emelkedés intézményen belüli átcsoportosítással biztosított, ezért többlet parkoló szükségletet nem eredményez. Többlet parkoló szükséglet (6 db) adódik azonban az új vizsgáló helyiségek kapcsán, így összesen 18 db parkoló kialakítására van szükség. Ennek biztosításához 20 állásos parkoló kialakítása történik meg a „lila” épülettől nyugati irányban, valamint az MDB és a Nővérszálló közötti parkolóban 2 db akadálymentes parkoló kialakítása történik meg.

A beruházás következtében a Kórház területfoglalásának nagysága nem változik.


III .
A projekt környezeti hatásai:

1. Hulladékok keletkezése, elhelyezése

A megvalósuló SO1 szintű sürgősségi osztály működésével kapcsolatosan keletkező kommunális, nem veszélyes és veszélyes hulladékok kezelése az alábbiak szerint történik:

A beruházás során megvalósuló új sürgősségi osztályon – a jelenlegi 10 ágy helyett – 15 ágy lesz, amely a kórházi ágyak átcsoportosítása miatt többlet ágyszámot nem jelent. Ez csekély mértékű hulladéknövekedéssel jár, melyről gyakoribb kiszállítással, illetve megfelelő mennyiségű gyűjtőedény biztosításával lehet gondoskodni.

A kommunális hulladékot és a nem veszélyes szilárd hulladékokat a Kórház jelenlegi hulladékszállítási rendszerével megegyezően szállítják el, lerakásra.

A veszélyes hulladékok gyűjtésére az MDB mélyföldszintjén található munkahelyi gyűjtőhely szolgál. Ajtaja zárható, szerkezeti kialakítása megakadályozza a csapadék bejutását, valamint a hulladék kikerülését.

A fertőzőképes veszélyes hulladékok megfelelő elhelyezése a meglévő veszélyes hulladékgyűjtési rendszer gondoskodik.

A suturázóban történő gipszelés során keletkező mosóvíz előtisztítása gipszfogó telepítésével történik. A keletkező iszap nem rendelkezik veszélyességi jellemzőkkel, kis mennyisége és veszélytelensége miatt kommunális hulladékként kezelhető.

Az építési, átalakítási munkálatok során keletkező hulladék gyűjtése a beruházási területen ömlesztve, majd konténerekbe vagy közvetlenül járműre rakodva valósul meg. A konténerek megtelése esetén elszállításuk folyamatosan történik. A hulladékot az annak kezelésére engedéllyel rendelkező vállalkozások fogadják írásos befogadó nyilatkozat alapján.

Az építés helyén felső talajrétegként viszonylag vastag (3 – 5 méter), a már meglévő épületek kivitelezésekor odahordott kitermelt talaj és építési törmelék található. Mivel ennek szerkezete laza és heterogén összképet mutat, azt a kitermelés után nem célszerű visszatölteni, bizonyos esetekben talajcsere szükséges. A kitermelt talaj kisebb része visszatöltve fedőrétegként vagy parkosításra hasznosul. Nagyobb részét építési-bontási hulladékként kell kezelni és a hulladék fogadására alkalmas, engedéllyel rendelkező lerakóba kell szállítani.


2. Levegőszennyező források:
A beruházás következtében új, engedély köteles légszennyező pontforrások nem létesülnek. Az átalakítandó és újonnan kialakításra kerülő épületek hőszükséglet-többletét a jelenlegi hőközpont fogja biztosítani, további hőtermelő berendezés telepítésére nem kerül sor.

Az érintett épület üzemeltetésekor várható vízfelhasználás szintén a meglévő hőközpontból biztosított, emiatt külön fűtőegység telepítése nem szükséges. A bővítésből eredő technológiai vízfelhasználás nem jelentkezik.

A beruházás miatt új légszennyező forrás nem alakul ki.

A beruházás, valamint az épület üzemeltetése alatt illékony szerves anyagok alkalmazására nem kerül sor.

Az érintett épületrészek hűtése 1 db spirálkompresszoros folyadékhűtő berendezés telepítésével valósul meg, melyet a használatba vételkor a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével a Kórház bejelent a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek.

3. Vízgazdálkodás:
Kommunális vízfelhasználás: A tervezett épület bővítés vízellátását az MDB hőközpontja biztosítja. Erről a hálózatról történik a tervezendő épület szociális és tüzivíz igényeinek ellátása.

A keletkező szociális szennyvíz nem tartalmaz olyan környezetre káros szennyező anyagokat, amelyek tiltanák a tisztítás nélküli közcsatornára való kötést. Elvezetését a meglévő csatornahálózat biztosítja.

Technológiai vízfelhasználás: A Kórház engedéllyel rendelkező saját mosodát üzemeltet. Az Intézmény önellenőrzésre kötelezett, önellenőrzési tervvel rendelkezik.
A beruházással érintett suturázóban a gipszelés során keletkező – gipszfogóval előtisztított – mosóvíz a szennyvízcsatornába lesz vezethető. A gipszfogó telepítése nem engedélyköteles.

4. Talaj és felszín alatti víz védelme:
Szekszárd település, mint a beruházás helye, a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny területen helyezkedik el.
Az épület nem hatol be a talajvízbe, így az építkezés alatt víztelenítésről nem kell gondoskodni.
A terület meglévő csapadékvíz elvezető rendszerrel rendelkezik. A lehulló csapadék a tevékenység következtében nem szennyeződik.
A beruházás, illetve az új épületrész működése során nem várható olyan folyamat, mely a talaj, és/vagy a talajvíz szennyezését eredményezné.

5. Környezeti zaj, vibráció:
A bővítés helyén 12 db parkoló megszűnik, és 18 db új parkoló kialakítása szükséges. Az új- és a meglévő parkolókhoz a be- és kihajtás a Kórház déli oldala felől, a Béri Balogh Ádám útról, a Kórház főbejáratán keresztül történik. Az Ybl Miklós utca felől csak mentő behajtása engedélyezett.

A területet feltáró Béri Balogh Ádám út főútként jelentős forgalmat bonyolít, mely forgalomban meghatározó a személygépjármű és a csuklós autóbusz forgalom. Csak kisebb forgalmat bonyolít le az épülettől északra lévő, Ybl Miklós utca, mint bekötőút és az épület zajhatása szempontjából figyelembe veendő út.

A várható zajterhelés nem lépi túl az új tervezésű területekre, nappali időszakra előírt határértéket. A parkolók járműforgalmából eredő zajkibocsátás nem növeli észrevehetően az érintett terület jelenlegi zajterheltségét.

A beruházás során alkalmazandó építészeti, műszaki megoldások (pl. különböző funkciójú helyiségek elhelyezése, külső és belső nyílászárók, padlóburkolat) tervezése a pályázati kiírás által egyértelműen meghatározott kötöttségek figyelembevételével történt – a megfelelő hangszigetelés és zajcsökkentés érdekében.

A gépészeti rendszerek várható üzemelési zajhatása mind az épületek helyiségeiben, mind pedig a környezetben az elvárásoknak megfelelően alacsony mértékű. Ezt biztosítja pl. az egyes berendezések viszonylag csendes üzemelése, rezgésszigetelés, hangszigetelő burkolat, hézagmentes tömítés.

A kivitelezési munkák befejezése urán, a próbaüzemelések során az épületben és a környezetben szakértő általi ellenőrző zajmérésekre kerül sor a zajterhelési határértékek teljesülésének igazolására (a használatbavételi engedély egyik feltétele).


IV. Összefoglaló:

A tervezett beruházás nem jelent környezeti kockázatot, nem terheli a környezeti elemeket. A várható hatások gyakorlatilag a telephelyen belül lokalizálódnak, így a környező területekre és/vagy környezeti elemekre nem gyakorol kifogásolható hatást, a környezeti hatások országhatáron keresztül történő átterjedése sem várható.

V. Kivitelezés környezetei hatásai – 2011

1. Az épületbővítés és annak környezete:
Első lépésben a cölöpalapozási munkák készültek el.
Ezt követően megépült az épületszerkezet, elkészültek a vasbeton pillérek és a merevítő falak. A kivitelező elvégezte a közbenső vasbeton födém kivitelezési munkáit. Továbbá kiépítésre kerültek a gépészeti alapvezetékek a földszinten és a mélyföldszinti fedett-nyitott térben.
A szárazépítési munkák (gipszkarton falak) szerelése van folyamatban.
Az épületen kívül a csatlakozó közművezetékek kiépítésre kerültek, illetve a szükséges közműkiváltások is elkészültek.

2. A környezeti hatások:
A kivitelező nagy figyelmet fordít arra, hogy környezetbarát termékeket építsen be, illetve a káros anyag kibocsátást minimalizálja, és a környezetre veszélyes anyagokat környezetbarát anyagokkal helyettesítse.

 

 
Kapcsolódó képgaléria:
Uj_magyarország_2010_12

Uj_magyarország_2010_12

Nyomtatás PDF-be Vissza